Egy "kis" bevezető Part 2

A következő szülinapomra azt kaptam,hogy elmehetek felügyelet alatt a rejtekhelyről és arra az esetre ha észre vennének meg tanítod egy emlék törlő jutsut,amit csak az tud feloldani aki ismeri a feloldáshoz tartozó kéz jeleket:madár,kutya,nyúl és patkány.Sajnos volt pár eset amikor szükségem volt rá mert gyakran leestem a fáról.3 évig figyeltem az öcsémet akinek mint kiderült Naruto a neve.Azért csak ilyen rövid ideig mert Orochimaru beállt az Akatsukiba avval a céllal,hogy szerez magának egy sharingant.A mai napig nem értem,hogy miért rakta be nekem az egyetlen sharinganját ha magának akarta -_- .Azt kihagytam amikor meséltem,hogy beültette nekem a szemeket,hogy én a legtöbb emberrel (az Uchihákon kívül) ellentétben én a szemeimet "ki tudom kapcsolni",hogy úgy mondjam.Na szóval ott tartottam,hogy sharingnat akart magának és nem sokkal utána csatlakozott egy Uchiha Itachi nevű fiú is a szervezethez aki ugyan annyi idős mint én.Orochimaru lett a társa aki engem is gyakran magával vitt a küldetésekre.Egy alkalommal bekapcsoltam a szemeimet és ennek segítségével megláttam a valódi természetét.A küldetés végével Itachi bevonult a szobájába és miután Orochihimaru is ezt tette kopogtattam az ajtón.Ez a beszélgetés zajlott le köztünk:
-Ki az?-kérdezte.
-Akane.
-Mit akarsz?
-Kedves...Beszélhetnénk?
-Fontos?
-Igen!
-Nem lehetne máskor?
-Nem igazán.
-Akkor gyere!
Amikor beléptem és becsuktam az ajtót egyből a lényegre tértem.
-Miért vagy itt??
-Hogy érted ezt?
-Úgy ahogy mondtam!Miért vagy az Akatsukiban,ha annyira félted Konohát és az öcsédet?
-Nem értem,hogy miről beszélsz!
-Gondoltam,hogy nem lesz egyszerű-mondtam unottan-Mangekyou sharingan!-a következő pillanatban már a genjutsumban voltunk.
-Ho...hogyan?-nem változtatott arc kifejezést,de a hangján lehetett érezni a meglepődést.
-Beültetett szemek.
-De csak az egyik sharingan.
-Igen.A másik byakugan.Na de most már válaszolnál a kérdésemre?
-Miért kéne?
-Mert kíváncsi vagyok.
-Oké de előtte én is kérdezek valamit.Orochimaru küldött?
-Nem.
-Akkor?
-Egyszerűen kíváncsivá tett a gondolat,hogy van-e bennünk közös vagy az én szemem tévedt-vontam meg a vállam.
-Mi lenne bennünk a közös?
-Ami biztos,hogy nincs családunk.Konohában születtünk.És amiben nem vagyok biztos,az az,hogy mindkettőnknek van egy öccse akiért bármit megtenne-miután ezt elmondtam ő csak hallgatott-Hallgatás,beleegyezés!-ő erre csak bólintott.
-Hát akkor most én kérdezek!Ha ennyire szereted a konohai öcsédet akkor miért vagy Orochimaruval?
-Mert rólam a faluban mindenki úgy tudja,hogy halott vagyok.
-Miért?Tulajdon képpen ki vagy te?
-Uzumaki Akane.
-Az a lány akit Orochimaru megölt...-mondta,tulajdonképpen csak magának.
-Nem ölt meg csak elrabolt és lányává fogadott.És,hogy a kérdésedre választ adjak még azért sem hagytam ott őt mert úgy érzem ezért tartozom neki.De én még mindig nem tudom miért vagy az Akatsukiban.
-Hát tulajdonképpen azért,mert én vagyok az imformátora a falunak a szerevezetről.
-Aha.
-Kiengednél végre a genjutsuból?
-Ja!Igen,bocsi elfelejtettem-feloldottam a jutsut és indulni készültem.
-Akane!
-Igen?
-Most hova mész?
-Vissza a rejtekhelyre.Miért attól félsz,hogy elmondom valakinek amit megtudtam?
-Nem..izé én csak....
-Gondoltam.De ne aggódj nem tervezem senkinek elmondani.
-Én csak..azt akarom mondani,hogy én sem mondom el senkinek amit rólad tudok.
-Köszönöm.
-Én is.
Ezután sokat beszélgettünk amikor nem volt épp küldetésen.Az érdeklési körünk is hasonló.Egy idő után kezdtem megkedvelni és csak remélni mertem,hogy ő is engem.Amikor Orochimarunak nem sikerült megszerezni a szemeit kilépett a szervezetből és így nekem is búcsút kellett vennem Itachitól.
Nem igazán akartam beszélni vele így:

-Akane...
-Szeretlek Itachi!
-De..de..én.
-Kérlek!Ne tedd még nehezebbé nekem!Úgy is tök mindegy,mert elmegyek.
-Miért?
-Mert Orochimaru kilépett,úgyhogy....
-És neked miért kell vele menned?
-Mert....
-Te sem tudod!Akkor maradj!
-Nem tehetem!Kérlek!Engedj!-mondtam mert fogta a kezem.
















Mielőtt elengedett megpuszilt és ezt mondta:
-Én is szeretlek!
Amikor elengedett én elfutottam miközben sírtam mint egy kisbaba.
Nem sokáig maradtam még Orochimaruval,inkább elszöktem és figyeltem a testvéremre.